Bye Bye – Elköltöztem!

Ez nem egy igazi búcsú, csak a blog.com-tól az.

Szép volt az együtt töltött 4 év, de elegem lett. Az utóbbi időben napi 20-40 ledőlést regisztráltam, ez bizony kicsapta a biztosítékot. Van alternatíva, szépen elköltöztem ide:

www.jabjab.posterous.com

Mind a 963 bejegyzés oda költözött, sajnos a cimkék és a hozzászólások itt maradnak.

Aki feed olvasóból olvas, annak az új cím:

http://jabjab.posterous.com/rss.xml

vagy

http://feeds.feedburner.com/posterous/jabjab

Ott folytatjuk!

Read full story Comments { 1 }

Kattintás fetisizmus

Szabó Ákos beszólt a fél szakmának. Legalábbis Konrád szerint ez történt.

Van ebben a cikkben egy pár nagyon kemény kifejezés (gatya a bokánál, hányinger, bénán megrajzolt hirdetések, stb), láthatóan neuralgikus területről van szó.

Nehéz e mellett szó nélkül elmenni, különösen azért, mert nagyon egyoldalú amit olvasok. Nélkülözi a másik oldal szempontjait.

Emlékszem milyen köpködés volt amikor beléptek a fapados légitársaságok a piacra. Ilyen árakkal tönkreteszik a légiközlekedést, ezekből az árakból nem lehet kihozni a szervizelt gépeket, a képzett pilótákat, volt ott minden. Az utazók pedig szépen elkezdtek váltani. Mert a tökük tele volt a túlárazott, láthatóan árkartellbe tömörült légitársaságokkal, akiknél két egymás mellett ülő ember jegye közötti árkülönbség akár a tízszeres is lehetett, kinn kellett aludni szombaton hogy ne kerüljön egy holdutazás árába egy londoni út, és sorolhatnám, ebből mindenkinek van/volt/lesz egy-két története. És jöttek a fapadosok, akik közül páran beadták a kulcsot ugyan, de meghonosítottak egy másik árazási kultúrát, amely a költségek csökkentésén, és volumenen alapult, nem pedig a profitmaximalizáláson. Mi utazók egyértelműen jól jártunk. Inkább veszek egy szendvicset a gépen Barcelona felé 2,30 €-ért, mint megfizetek az árban egy fonnyadt, porból készült tojásrántottát a jegy árában 20 ezer forintért.

Valami ilyesmi történik most a piacon, és ez természetesen nem tetszik a hirdetési felület tulajdonosoknak, a kereskedőknek. Belépett a piacra egy Google (mert neki ugrott neki nagyon), valamint egy Etarget, és a hirdetők pár dolgot elkezdtek tisztán látni:

- nem minden esetben kell ügynökség (vagy inkább másmilyen szakértő kell) a vásárláshoz
- PPC alapon vásárolva hirtelen ugyanaz a felület is tizedannyiba (de lehet olcsóbb is) kerül
- lehet ott is bannert elhelyezni

Hoppá. Legalább öt éve kéne vadul fejlesszenek a nagyobb médiatulajdonosok. Mondjuk a klasszikus, idő vagy megjelenésalapon árazott saját bannertermékeik mellett egy pár újdonságot, például:

- saját PPC terméket, a hozzátartozó felhasználói rendszerrel, megcélozva a kis hirdetőket, akik költéseiből eddig semmit nem kaptak (érdekes, eddig ez a piac nem volt szexi, csak az ügynökségi, jutalékkal megtömött piac)

- kontextus alapú célzási rendszert (még ma is a főoldal a legeladhatóbb, mert a tanulatlan vevő csak a forgalmi számokat nézi, a tartalomalapú célzásban pedig a maximum hogy az autóshirdetés az autós oldalakra megy)

És szépen, a piac igényeihez igazodva megteremthették volna azt a bevételi forrást, ami után most csak áhítoznak. Még mindig el lehet adni oktalan, és a nagy portálok miatt kicsit megilletődött cégvezetőnek egymillerért az egy hónapos szponzolrált megjelenést az index-en, de amikor megnézi az analitikában, hogy összesen 215 látogató jött innen, akkor a matekot gyorsan elvégzi, és megy a katt alapon árazott hirdetésekre.

Vagyis nem a kattintás alapú (performance) hirdetésekkel van itt a baj kérem, hanem a piaci szereplők passzív hozzáállásával az elmúlt 3-5 évben.

Hogyan lehetne eladni kattintás alapú árazással valamit az ondexen vagy az origo-n 700Ft-ért, amikor 70-ért megvehető UGYANEZ, UGYANOTT egy másik rendszerben?

Hogyan lehetne eladni megjelenésalapon 3-10 forintért egy portál oldalt, amikor a Google Content rendszerben 1.000 banner megjelenést vásárolhat (aki akar és tudja hogy ilyen is van) ennek a 10-ed, néha 100-ad része árért?

És igen, ebben a médiát tervező és vásárló cégek is hibásak. Nekik lett volna a feladatuk a piac változását észlelni, és nyomást gyakorolni a médiafelületek tulajdonosaira, hogy kéne friss, újabb, mások által már kitalált eszközöket is bevezetni, fejleszteni. De nem, nem tették. A tulajdonosok is el voltak foglalva a profitmaximalizálással. Így most  nem egy fokozatos változásként, hanem (és a válság is belesegített), de egy nagyon fájdalmas törésként kell megélniük a piaci versenyt.

Eközben a Google (és a többiek is), vadul fejleszt. A banner megjelenésekhez kapcsolódó fejlesztéseiket már listázni is túl hosszú lenne. Bannerkészítő eszköz, View-Through Conversion, Remarketing, Above-The-Fold ad, és szerintem lesz még…

Amit pedig Szabó Ákos felhozott, az maga a rémálom:

Az ajánlás értelmében a performance (call-to-action) hirdetések csak olyan egyszerű képi információt tartalmazhatnak a termékről vagy szolgáltatásról, amely nem hordoz márkaértéket, tehát a hirdető cég logójának megjelenítése is csak kivételes esetekben engedélyezett. Emellett a performance hirdetések megjelenítése csak run-of-network vagy run-of-category, azaz hirdetési hálózaton vagy portfolión, illetve tematikus kategórián belül véletlenszerű eloszlásban történhet kulcsszavas és/vagy regisztrációs alapú demográfiai célzási eszközökkel.

Mivaaan? Nooormális? Ne tegye bele a hirdető a saját logo-ját, mert eladásra buzdít, és nem image hirdetésről van szó???? A Coca-Cola mondja azt nyárom majd (túlzás, nem lesz ilyen), hogy igyál sokat, mert kiszáradsz? Vagy a légitársaságok hogy repülj Rómába? A szöveges hirdetésben IS, de a bannerben méginkább, a cég neve, esetleg logo-ja fontos elem, itt is sok minden eldől. hogy kattint-e a vásárló vagy másikat választ. De kérdem én, miért kéne megtiltani hogy egy call-to-action hirdetésben benne legyen a hirdető cég logo-ja, neve??? Miféle oktalan tiltási próbálkozás ez? Mert attól majd jó lesz a bannerhely tulajdonos eladóknak, a bannerrel kereskedő cégeknek?Ugyan már, az internet korában tiltással próbálkozni? Tényleg elhiszi azt bárki, hogy egy ilyen modell életképes lehetne? Hogy a legnagyobb szereplő a Google belemenne? Jajj, nagyobb a baj mint gondoltam.

“Sajnálatos módon nálunk szinte már nincs is olyan hirdetési forma, amit ne lehetne kattintás alapon megvásárolni, de legalábbis a hirdetők és ügynökségek rendszeres kísérleteket tesznek arra, hogy a médiatulajdonosokat belekényszerítsék szakmai szempontból teljesen vállalhatatlan CT-s konstrukciókba. A tavalyi válság különösen sokat rontott a szakmai morálon. Amikor a fejlett világ abba az irányba halad, hogy a display hirdetésekkel kapcsolatban mindinkább a márkaélmény és a felhasználói kötődés szempontjait helyezze előtérbe, addig Magyarországon a gatya a bokánál elve vagy inkább elvtelensége uralkodott el” – teszi hozzá az itthoni helyzet kapcsán.

Piac. Ahol a kereslet és a kínálat találkozik, kialakul az egyensúly. Verseny nélkül nincs piac. Erre kell gondolni minden szabályozási kísérlet közben. Az ilyen szabályozás (hogy ne legyen márkajelzés a call-to-action hirdetésekben) egy ilyen lépés lenne. Oktalan, meggondolatlan, és nem a piacot, hanem csak egyes szereplőit támogató.

A fejlett világ – bocs, de most szólok – abba az irányba halad, amit a Google is követ. Minél több terméket, eszközt, lehetőséget ad a hirdetők kezébe, és ezzel növekszik. Akinek ez nem tetszik, az meg megpróbálja szabályokkal helyretenni az elvesztett piacot. Pedig termékfejlesztéssel, innovációval, a hirdetői igények kielégítésével is lehetne.

Gondoljunk csak arra, hogy az online terület nem a válság vesztese, hanem nyertese kéne legyen! Hiszen rengeteg vállalkozás kipottyant a tévé, rádió, sajtó, óriásplakát hirdetési piacról, már nincs annyi pénzük hogy ott hirdessenek. Jobban meggondolják, mérni szeretnék, befektetés megtérülést számolnak. Az online terület pedig mérhetőbb, és itt annak a költésnek a fele is növekedés. Talán nem véletlen hogy nem a display alapon árazott banner piacon csapódott le a növekedés.

Vagyis összefoglalva, nagyon nem értek egyet Szabó Ákos kemény szavakat is használó vagdalkozásával. Ez a piac kihagyott egy nagy esélyt, nem fejlesztett, nem változott a környezettel, most meg szeretne ránk erőltetni egy olyan koncepciót, amely idejétmúlt, piaccal ellenes, a fejlesztés ellen szól. Most kapálózás helyett neki kéne állni dolgozni. Hogy mindenkinek jó legyen.

Read full story Comments { 4 }

Névválasztás az internet korában

Régebben mennyivel egyszerűbb dolgok volt a cégeknek, amikor nevet kellett választaniuk!

Hiszen összesen annyi volt a követelmény, hogy megjegyezhető legyen, és ne legyen túl hosszú (akkoriban a cégtáblákra a címfestő betűnként árazott). Bezzeg ma, mennyi mindenre oda kell figyelni a cégnév választásakor?!

Akkor sorban szempontok szerint (fontossági sorrend nélkül, inkább ebben a sorrendben jutnak a dolgok az eszembe)

- nem baj ha a kiválasztott név angol és egyéb nyelveken is kimondható (nem kell értelmesnek lenni, csak gondolj arra hogy Flickr, Sony, stb) Vagyis az Ökörnyál és társa nem jó ötlet.

- az sem baj, ha nincsenek benne ékezetes karakterek, hiszen ugyan bejegyezhető azzal is domain név, de régi böngészőkben krikszkrasz lesz belőle a böngésző címsorában (valamint a böngészőben a kedvencek között amikor valaki szeretne visszajönni (Milyen érdekes, a második bekezdésnél tartok, és máris itt vagyunk a domain neveknél). Ráadásul angol billentyűzettel elég nehéz lesz begépelni. Az ékezetes karakterek maradjanak meg backup domain névnek, ha mégis ékezetes lesz a cég neve (nem jó az ha regelsz egy nevet, és az ékezet nélkülit meg a versenytárs levédi, és magára mutat). Az ékezetes cégnév további hátránya hogy könnyen félreérthető verziókat eredményez. Gondoljunk a fogaz.hu domain névre… (itt külön érdekesség, hogy ugyan lefoglalták a főgáz.hu domain-t, de még nem voltak képesek a fogaz.hu-ra átirányítani. (érdekesség, a főgáz.hu valójában így néz ki egy régebbi böngészőben: xn--fgz-fla27c.hu

- nem baj ha nem túl hosszú a név, de túl rövidek már foglaltak .

- A választásnál legyen szempont az, hogy mennyire általános maga a név. Egy utazási irodának nagyszerű név az Exotic Travel, de nem az internet világában. Mindkét szóra egyszerű hirdetni, ráadásul levédetni is nehéz (érdeems utánaolvasni az American Airlines históriának). Vagyis le lehet védetni egy nevet, az AdWords-ben nem tud majd a versenytárs erre a szóra licitálni, de csak akkor ha olyan a név…

- Az általános névnek van egy másik hátránya is. Tegyük fel hogy hőlégballon utazási cég a Zeppelin nevet választója. Vajon mennyire lesz könnyű (vagy inkább nehéz) előrekerülni olyan versenytársak között mint a Led Zeppelin és Ferdinand von Zeppelin? Az ilyen nevet inkább valaki olyan válassza, aki NEM akar látható lenni a neten (mondjuk egy szellemcég, vagy ha tényleg rejtőzni akarsz a neten). Ez utóbbi esetben keresztelkedj ár Petőfi Sándorra (Arany János sem rossz ;-) ) és máris tuti senki nem fog rád találni (sem a cégedre)

- Ciki, ha az választott név hasonlít egy másikra, főleg ha arra a cégre éppen sokan rá akarnák borítani az asztalt. Vagyis mostanában ne nevezz el céget scinet vagy ilfero névre. De ugyanígy nem jó az emron név sem :-)

- Végig kell nézni, hogy szabad-e a választott cég neve a twitteren, facebook-on,  blogszolgáltatókon, gmail-ben, és még ezernyi egyéb helyen

Ugye? Nem is olyan egyszerű, hanem inkább összetett feladat. Lehet hogy ennek is lesz egyszer szolgáltatói piaca, hiszen pénzben kifejezthető hogy mennyivel olcsóbb egy szót optimalizálni, hirdetni mint egy másikat, mennyi pénz és energia bevezetni egy domain-t ahelyett hiogy megveszel egy jó régen bejegyzett nevet… Jut eszembe, vállalok ilyen szolgáltatást (és ugyanitt SEO szakszolgáltatót keresek a SEO rész költségeinek számolásához) :-) De tény, hogy egy jó név sokmilliós tétellel csökkentheti a jövőbeli kiadásaidat, míg egy rossz választás bizony sokba kerül (többe mintha valakit megfizetnél hogy néze meg az összes szempontot, más akkor is ha a szolgáltatás sokszázezer forint)

Biztos van még ezernyi szempont amit figyelembe kell venni, segíts, írdd meg, és ha oda érdemes beveszem a listába. Legalább lesz egy komplett anyag erről is valahol :-)

Read full story Comments Off
conv2-copy

De most komolyan

Ez most ugye nem komoly:

conv11

conv2-copy

2 azaz kettő kattintásból sikerült végrehajtani 150 konverziót, Mert persze…

Read full story Comments Off
et7

Szövegverziók az Etarget-en

Élesedett az Etarget rendszerében egy újdonság, mostantól egy kulcsszó csoporthoz (“linkhez” ahogyan ők mondják, jelzem ez a szó magyarban mást jelent, nem szerencsés választás!).

Valahogy így néz ki:

et41

A rendszer külön statisztikát is ad az egyes szövegverziókhoz, DE VIGYÁZAT, kezdő felhasználó nem fogja egyszerűen megtalálni. Ugyanis a Beállítások alatt, a Megjelenítés menüpont alatt ki kell választani ezt:

et5-copy

Ugyanis ha a felette levő (Statisztika szétválasztása…) van kipipálva (egyszerre csak az egyiket engedi a rendszer), akkor nem látszanak a verziók…

(itt jelzem a Breadcrumb beállítások sem működnek pontosan), a Beállítások, Megjelenítés menüpontjára kattintva ezt látom:

et6

vagyis ott a visszalépés lehetősége, de hiányzik a pontos helymegjelölés felül. Így lenne helyes:

Beállítások » Megjelenítés – Néhány táblázat és oldal megjelenítésének beállításai

No, de vissza a témához. Lehetőségem volt tesztelni, és nagyon hálás dolog amit most elérhetővé tettek. Tesztelhető vele (egyező szöveggel) mondjuk a feltöltött kép hatása a CTR-re. Vagy Ugyanazon képpel az egyes szövegverziók.

És ha már látszik hogy melyik a nyerő, akkor el lehet kezdeni szépen súlyozni a megjelenítések számát egy csúszkával:

et3

A Gyorsnézet alatt fájin kis grafikonok is vannak:

et7

Viszont onnan NAGYON hiányzik egy fülecske, a Megjelenítés, Kattintás és CTR mellé, az a CPC…

Mindent összevetve egy nagy lépés volt, és ügyesen sikerült összehozni (még akkor is ha a meglevő struktúrát erősen feszegeti az adatmennyiség, ezért lettek kicsit hibrid megoldások azok amelyekere felhívtam a figyelmet.

Itt egy részletes leírás a fícsörről.

Read full story Comments Off
khanwars

In the future

Érdekességek a net világából sorozat keretein belül:

Az Uptime robot a jövőbe lát:

inthefuture

És valónban (mellétettem az órát) 19:38-kor már tudta, hogy a blog.com 19:59-kor szépen feláll:

inthefuture2

Nem semmi… :-)

De ez a hirdetés sem mindennapos:

khanwars

Read full story Comments Off
iad1

iAd

Érdekes vetülete az április 8-i Apple OS4 bemutatónak az a tény, hogy Steve Jobs beszélt (és bemutatta) a saját hirdetési rendszerüket. A neve iAd. A koncepció különbözik a Google vagy a Bing hirdetési logikájától, ráadásul Steve rendesen beszólt a Search-nek is:

Idézem: “People aren’t searching on the mobile device like they do on the desktop”

iad111

Az ő koncepciójuk szerint az emberek nem keresgélnek a mobilt használva amikor információra van szükségük, hanem a programokat használják. Mondjuk yelp, 4sqr, akármi. (ebben van valami, bár nem minden élethelyzetre igaz)

Vagyis a koncepció a következő:

A fejlesztőknek lehetőséget adnak, hogy az ingyenes programjaikba beépítsék a hirdetés lehetőségét. Apple hostolja és szolgálja ki a hirdetéseket. A bevételt pedig megosztja a fejlesztőkkel, 60%-ot adva nekik.

A technikája:

Megjelenik a hirdetés a programban valahol:

iad2iad31

Amikor kattintottak rá, átveszi a teljes képernyőt, mindenféle csodákat művel, interaktív, kép, hang, játék, vásárlás történhet (anélkül hogy kilépne a programból), esetleg helymeghatározással megkereshető a legközelebb eső bolt:

iad4iad5

Egészen érdekes koncepció.

iad1

Bennem azért maradtak kérdések a dologgal kapcsolatban:

- Hol lehet kikapcsolni? (nem fog ez mindenkinek tetszeni)

- Hogyan célozható hirdetői oldalról?

- Lesz ennek egy sales felülete, ahol beálíthatok egy csomó dolgot mint az AdWords-ben?

- Árazási modell? Licit jellegű, fix áras, vagy más?

Gondolkodáshoz a bejelentés ide vonatkozó további két része:

Read full story Comments { 2 }
tos2

Az oldalon töltött idő

Reggel megsasolod a weboldalad statisztikáit, hiszen tudni szeretnéd hogy mik történnek, a látogatóid mit csinálnak az oldalon. Valami ilyesmit látsz (mondjuk):

tos1

Az átlag oldalletöltések száma alig kettő, de ez nem gáz, hiszen ez egy blog. Aztán ott van a 70.80% Bounce Rate, az is rendben, hiszen a legtöbb látogató összesen 1 oldalt néz meg (a legutolsó bejegyzést).

Az 1:11 Time on Site az érdekes, ugyanis ez konkrétan nem teljesen igaz. Miért nem? Erről írok most.

Értelmezni kell először azt, hogy hogyan számol a Google Analytics. Tételezzük fel, egy látogató érkezik az oldalra, és 1 percet tölt az első lapon, majd továbblép, és még egy percet tölt a második oldalon. A rendszer a belépés időpontját rögzíti, vagyis amikor a látogató belépett az adott oldalra. Majd azt, amikor belépett a következő oldalra. És kivonja egymásból a kettőt, az lesz az első oldalon töltött idő (Time on Page). Mivel a második oldalnak csak kezdő időpontja van, és nincs harmadik oldal, melynek belépésétől mérhetné a rendszer a kettes oldalon töltött időt, ezért neki nem lesz oldalon töltött ideje. Mivel összesen két oldalról beszélünk, ezért a Time on Site meg fog egyezni az első oldalon töltött idővel.

Ez olyan esetben ahol a látogató megnéz 8-10 oldalt, szinte elhanyagolható lesz, hiszen a rendszer “tévedése” nem lényeges. De mi van ott, ahol 1-2 oldalt néznek meg a látogatók?

A fentiekből következik, hogy ha egy látogató összesen 1 oldalt nézett meg (Bounce), akkor nincs második oldal belépés időpecsét, vagyis a Time on Page és a Time on Site konkrétan nulla. Hoppá. Na itt a bibi.

Akkor egy pár megállapítást máris tehetünk:

1, Annak az oldalnak amiről a látogató kilép, nincs Oldalon töltött mért ideje (Time on Page = 0)

2, A Bounce látogatásnak nincs mért ideje (Time on Site = 0)

Visszatérve az előző példához. Ha 70.80% a Bounce Rate, akkor igazából csak a látogatások 29,2%-ára igaz a Time on Site érték, és 70.80%-ra nem. Mondhatjuk azt is, hogy 30%-ban bízhatunk az értékben, anyi az un Confidence Level. De akkor mennyi lehet a valós Time on Site érték? Egy kis okoskodásssal kitalálható/becsülhető:

Valódi Time on Site = Átlag Time on Site / (1-Bounce Rate)

Esetünkben 1:11 / (1-70.80%), azaz 243 mp, azaz 4 perc 3 mp-et töltöttek a blogon azok a látogatók akik nem léptek ki az első oldalról (vagyis az a bizonyos 29,2%). Akkor jöjjenek a további megállapítások:

3, Minél alacsonyabb a Bounce Rate, annál pontosabb a Time on Site mutató

4, Kiszámolható a Time on Site a NEM Bounce látogatókra.

Már csak egy kérdés gyötör. Ezeket a számokat miért nem számolja ki az Analytics nekem?

Read full story Comments { 2 }

Ad Innovations

Úgy tűnik a Google szereti egy oldalra összegereblyézni a különböző szolgáltatásait, egy adott logika alapján rendszerezve.

Ott van ugye az Apps Status Dashboard, ahol az egyes termékek aktuális státuszát lehet megsasolni (mondjuk hogy ledőlt-e a Gmail, ilyeneket)

Aztán ott az Agency Toolkit, ahová az ügynökségeknek ajánlható okosságokat gyűjtötték.

Aztán a Google Labs, ahová a most tesztelés alatt levő termékeket teszik (alfa verzió?)

És most, megérkezett az Ad Innovations nevű oldal, ahová elmondásuk szerint a hirdetési technológiákat és az ahhoz tartozó eszközket szedték csokorba.

Esetleg még a magyar  AdWords sikertörténetek oldal is ide tartozhat.

Kéne lassan egy gyűjtőoldal, ahová a gyűjtőoldalakat szednék össze :-)

Read full story Comments Off
is2

Impression Share

IGEN!

Kikerült az IS report az AdWords felület választható oszlopai közé.

is

És így néz ki amikor látszik az érték a táblázatban:

is2

Read full story Comments Off