JabJab

“With all due respect John I am head of IT and I have it on good authority if you type ‘Google’, into Google you can break the internet, so please no one try it, even for a joke.”

Igen, ilyen is van. Különösképpen a keresőmarketingben.
Jön a hirdető, szeretne hirdetni, a téma, kémény építés. A kulcsszavak, kémény, kémény építés, stb.
Szerintem pedig nem ezek a kulcsszavak, Ezek a keresési görbe elején (időrendben azonban a keresés életciklusának a végén) vannak, ráadásul erősen “”belakottak”. Miért nem ott és arra jelenik meg a kifejezés ahol az igény (látensen ugyan), de először megjelenik, de még nem fogalmazódott meg a pontos gondolat. Például a lakáshitel szónál (na jó, ez rossz példa, ott még durvább a verseny).

A lényeg azonban (amit érzékeltetni szeretnék), hogy a marketinges sokszor nem lát túl a saját termékén, eladni szeretne faágyat, akkor hirdessünk a faágy szóra. Szerintem meg ott van még a költözés, költöztetés szavak (ilyenkor kiderül hogy túl nagy a régi, ágyat kéne venni), vagy az esküvő (ott is kell az ágy, főleg ha elköltöznek otthonról), de ha ügyesen sikerül elvonatkoztatni, akkor egy családi autónál nagyszerűen működhet a család, nagycsaládos vagy az óvoda kifejezésre hirdetni. Pesze jól megfogalmazott hirdetési szöveg is kell, ügyes átvezetéssel abban a majdnem száz karakterben el kell mondani miért került oda az a hirdetés.

Témába vág, de nem pontosan analóg helyzet:

  Mont Blanc toll, az nem íróeszköz, hanem luxuscikk. Vagy a Zippo ömgyújtó már régen nem öngyújtó, hanem divatcikk. Ugyanígy az órák, ruházat, ékszer vagy szemüveg már nem az aminek gondolod. Teljesen más célt szolgálnak, más a célcsoport viselkedése, és valljuk be, Mont Blanc tollat nem fognak keresni a neten. Annak a megvásárlása is része az élménynek. Belemehetnénk ebbe a témába is, de a lényeg, hogy itt nem a termék az adásvétel tárgya, hanem a hozzá fűződő státusz, élmény, öröm, elismerés, életérzés, akármi.

  Gondolj bele. A te terméked arról szól ami a termék, vagy valami más?

Segítek. Charity. Ott az emberek jóérzést vesznek, egy kicsit olyan mint a bűnbocsánó cédula.
Ágy - kényelmet keresnek, esetleg szaktudást várnak, hogy segítesz mi a legjobb.
Nyomtató - szeretnék tudni hogy melyik gép a legjobb a célra, de még megfizethető a fenntartása.
Számítógép - segítséget vár (és meg is fizeti!), ha segítesz a neki legjobban alkalmas gépet adod el neki. De lehet hogy a következő alkalommal is rád gondol majd.
Kutyatáp. Megeshet hogy nem a tápot veszi meg (mert az 1000 másik helyen is megvehető), hanem azt a gondot akarja elfelejteni amikor a 10 kilós zsákot a kocsi hátuljába dobja és az kiszakad.
Sorolhatnám.

És jön a kérdés. A te terméked arról szól aminek hiszed, vagy valami más az amit megvesznek az emberek tőled?
Ha erre megvan a válasz, akkor jön a következő. Amikor hirdetsz, erre gondoltál? Elmondtad a szakembernek? Visszakérdezett vagy esetleg magától javasolta?

Már írtam erről egy terjedelmes szösszenetet januárban.
A lényeg hogy a versenytárs márkaneve nem fordulhat elő a hirdetés szövegében (a Google a nála bejelentett és védett neveket nem engedi megjelenni a hirdetésekben), de a hirdetést kiváltó kulcsszó továbbra is lehet a versenytárs márkaneve (vagyis nem lehetne, de gyakorlatban megoldható. Miértekért olvasd végig a post-ot)
Hogy érdemes-e? Hááát, a tapasztalatom azt mutatja hogy a kereséseknél felesleges. Ha Content Network, vagy E-target weboldalak, ott már nagyobb esélye van a jó szereplésnek.

Nem is olyan régen teszteltem megjelenéseket egy autós cégnél, a versenytársak márkaneveire. Az átkattintási arány arányosítva a saját márkaneveknél 1:25-höz. Vagyis olyan bűnrossz, hogy le is tiltotta a renddszer a legtöbbet. Így kevés értelme van az egésznek.

Ott van viszont a már említett kifejezés ami legtöbbször levédett. Mondjuk “könnyű és finom”, “ronda de finom”, és sorolhatnám. Igazából ezek nem márkanevek, hanem védett kifejezések. Megfelelő szövegkörnyezetben a használatát nem lehet tiltani, fura is lenne.
De Amerika a lehetőségek hazája, most megszületett egy nagyszerű döntés (feltételezem egy nagyon jól felkészült bíróval az élen). A Storus levédett kifejezését “smart money clips” vagyis “okos pénzcsipesz”, egy másik hirdető felhasználta. Érvelésük szerint a “smart” egy dícsérő kifejezés. Bebukták.

Ami izgalmas, a a dolog gazdasági oldala. Feltehetően a per 100x annyiba került mint az elvesztett forgalom.

A Google a következőket írja a márkanevek használatáról:

Outside US Canada: Words that are also trademarks can NOT be used in either ad copy or to trigger an ad, though Google only reviews for compliance if there’s a trademark holder complaints. Ads showing up for trademark terms through broad matching are not covered by the triggering policy.

Vagyis a hirdetés szövegében valamint a hirdetést kiváltó kulcsszóként sem alkalmazhatók olyan szavak amelyek márkaoltalmat élveznek. De ennek felülvizsgálatára csak akkor kerül sor HA a márkatulajdonos ezt kéri.
Ráadásul ha egy márkanév kulcsszó Broad Match beállításban van, akkor ez nem vonatkozik rá.

Ehhez kapcsolódóan egy utólagos korrekció. Kösz, névnélküli versenyző hozzászólóm (Anonymus nem halt meg, szerintem itt van közöttünk). Szóval a Broad Match esetén nem akkor nem vonatkozik rá a márkavédelem amikor a márkanév a hirdetés kiváltó kulcsszó, hanem akkor, amikor hirdetés Broad Match beállításban kulcsszó+márkanév kombinációban jelenik meg. Vagyis a márkanév ott van a keresésben, de a keresést kiváltó kulcsszó az a másik.

jujj:

Ez az a tervezési szempont amire eddig még nem is gondoltam…

Igen, a találati oldalon.

Az Etarget március közepén jött ki egy újítással, náluk a Social network felhasználókat (iwiw, myvip) lehet földrajzilag célozni, valamint a női vagy férfi célcsoportot kivenni/célozni.
A földrajzi célzásban a Google már régen elöl jár, bár az sem tökéletes.

Most megérkezett hozzánk is, vagyis inkább megjelent az accountokban. (egyelőre még nincs adat, nem tudom hogyan lehetne a nélkül használni). Béta teszt januárban futott ki.

Szóval demográfia. Populációdinamikával foglalkozó tudomány.

Használata:

Első lépésként ki lehet választani (vagy letiltani) a női vagy férfi lakosságot. Vagy más licitet beállítani ez egyes csoportoknak.

Következő táblán ugyanez csak az életkorokkal:

Érdekes, itt a 0-17 éves korosztályt nem lehet másképpen licitálni, csak az alaplicittel. (vagy letiltani)

Egy változtatás a következőképpen néz ki:

Ugye, csökkenteni a licitet nem lehet, csak növelni Ügyes.
De egyszerűen kijátszható, az alaplicitet kell alacsonyabbra venni, és amit alacsonyabb licittel szeretnél, azt hagyni alapnak, az összes többit ehhez képest emelni. De jó bonyolult…

Viszont jön egy ügyes trükk is.
Ha mondjuk a férfiak 20%-kal magasabb licittel megy, és a 18-24 koosztály 30% plusszal, akkor a végén a 18-24 férfiakra 1.2×1.3, azaz 1.56-os szorzóval licitálsz!

De szerencsére jelzi a rendszer:

Itt egy kicsit bizonytalan vagyok, ugyanis a szöveg szerint nem szerzódik a kettő licit, hanem összeadódnak.
De hogyan lehet összeadni két szorzószámot? 20% az egyiken és 30% a másikon, akkor most 50%, vagy súlyozva az alaplicitekkel?
Mert mondjuk az egyik licit 10 Ft, a másik 20 forint.
Ez elsőt emelem 20%-kal, a másodikat 30%-kal.
Akkor a kettő átfedésében most mennyi lesz forintban a licit?

Megnéztem, a válasz az alábbi:
A rendszer összeadja a két szorzót, 20%+30%=50%, és egyenként alkalmazza:
10 forintos liciten 15 lesz, a 20 forinton 30 lesz.

Ez tovább emelkedik ha a napi órák beállításaiban is alkalmaztál szorzót…

Ollé, nem is rossz, a Google készített egy speckó magyar vonatkozású doodle-t.

Köszönjük.

Pénteki lazítós, egy apróhirdetés szöveg:

Azt hiszem megveszem. Csak azzal a monitorral mit kezdjek?

Egy hete majdnem minden nap nekigrok ennek a hírnek, de egyszerűen nem sikerül belőle értelmes postot faragni. Lehet hogy túlságosan is érintett vagyok. Mindegy, újraszerkesztem, majd csak lesz belőle valami. Fogpiszkáló ha el nem b*szom.

Konrád boncolgat egy hírt.
Vagyis a Google a nagy hirdetőket szeretné egyenesben kiszolgálni.
Ez érdekes, bizony ott van a levegőben, csak egyszerűen a gazdasági racionalitását nem értem.
A Google elidegenítheti magától azokat akik eddig terjesztették az igét, oktattak, fejlesztették a piacot.

Mitől lesz jobb a Google-nek ha nem egy szakember kezeli az ügyfél költéseit, hanem egyenesben ők?
Szerintem(!) nem fognak érte pénzt kérni, míg a szakemberek igen.
Vagyis az ő oldalukon ugyanaz a pénz csapódik le, csak mögötte költséges emberi munka áll.

Az esetleges magyarázat itt lehet rejtve: “hogy transzparenssé tegye a keresőhirdetések díját, vagyis különüljön el egyértelműen mi a hirdetésre elköltött díj, és mi az ügynökségek munkadíja, jutaléka”
Ezt értem, megértem és támogatom. Az ügyfeleim kivétel nélkül maguk intézik a hirdetések díját egyenesben a Google-lel, pontosan tudják hogy mennyi a hirdetésre fordított pénz. (Ezt azért vezettem be, mert nincs lehetőségem havi sokmillió forintot finanszírozni az ügyfeleim helyett, akik majd 30 vagy 60 napra fizetik vissza.)

A Klikkmánia is szavakba öntötte véleményét. Finom megfogalmazások, pozitív végkifejlet.

Eszembe jutott egyhasonlat.

Te kitől szeretnél könyvelési tanácsokat kapni? A könyvelődtől vagy az APEH-től?

Ennyiszer fordult elő az Etarget kifejezés a blogomon.
Az AdWords 726x.
A Google 1200-szor.

Remélem sikerül az Etarget lemaradásomat behozni, szóval a felhívás:

Kálmán Tamás megtisztelt, és igennel válaszolt a felkérésemre.
Szeretnék vele is egy szakmai, kicsit mélyrehatóbb interjút (beszélgetést), amelyben faggatom majd a piacról, a cégről, a terveikről, elképzeléseiről, mindenről ami szakmai és idevág. (holnapig még tehettek fel kérdéseket!)

Előzetesnek olvassátok el a Presztegi Zolival készült interjút (első illetve második rész).

Várom a hozzá intézett kérdéseket, névvel vagy anonim. Jöhet ide comment formájában (a kérdéseket jegyzem, de nem jelenítem meg - nem megijedni ha nem látod). Határidő: március 19.

Most megnéztem hogy a számok mit mutatnak amikor a fenti linkekre kattintok, teljesen szór, szóval a számokat ne kritizáld, ez itt nem az én saram, leveleket a Google ügyfélszolgálatra tessék címezni