JabJab

Hát ezért:

Elegem lett a Vistából, abból hogy egy komplett új oprendszert kellett vennem hogy megszabaduljak attó a szartól. Igaz, a Win7 rendesen működik, de volt már totális lefagyás azon is.

Szóval, megrendeltem a Mac notit, egyelőre kitesztelem hogy mit lehet vele és mit nem, és amikor meg vagyok győzve, akkor lépek. Bár a többképernyős üzemmód Windows alatt jóval olcsóbb mulatság

Az milyen már hogy ennyit le van dőlve a blog.com?

És nem biztos hogy a jó irányba.

Sok sok dolog késztetett erre a bejegyzésre, előre szólok, filózgatás lesz belőle, érzem. Politikába nem nyúlok bele, mert az a legelkurvultabbb foglalkozás amivel eddig életemben találkoztam (beleértve a szexmunkásokat is, még őket is többre tartom).

Inkább a mai magyar helyzetre gondolo, az üzleti életben tapasztalható etikai normákra.

Tapasztalat: Egyre töbet hazudnak a cégek, a vezetőik, megpróbálnak átverni, arra játszanak hogy nem fizetnek, későn fizetnek (és közben befektetik a pénzt), stb. Valahogy az élet minden területér kiterjedt ez a morális rothadás. Az autósok tulakodnak, elfelejtettük az udvarisságot, nem erény ha valaki előreenged valakit vagy éppen egyszerűen kedves. Emlékszem hogy amikor hazajöttem pár hétre Ázsiából, itthon egyszerűen hülyének néztek, mert mosolyogtam, kedves voltam, köszöntem a boltban, és látszott rajtam hogy nem vagyok depressziós.

Kezdjük az elején. Pár száz évvel ezelőtt létezett egy polgári társadalom, ahol az értékek (hellyel-közzel) a helyükön voltak. A társadalom megbecsülte azokat akik tettek a közjóért. És voltak olyan emberek akik tettek. A becstelen embert megvetették, a becsület pedig a szegényektől a gazdagokig, univerzális érték volt. A skála egyik végén a becstelen, a másik végén a becsületes.

Ma a skála egyik végén a szerencsétlen, a másik végén a sikeres ember áll. Mindegy hogy mivel érte el a sikert, a siker az siker. Ja, hogy az oda vezető úton hazudott, csalt, lopott? Hmm, okos, ügyes ember, de végül is sikeres nem? - gondolják sokan. Bárcsak nekem is lehetőségem lenne a húsosfazék közelébe kerülni!

(vagyis nem arra gondol a polgár hogy lopott, és ezzel engem, téged és mindenkit megkárosított, inkább arra hogy neki ez miért nem sikerül.)

Cégeknél egyre gyakoribb, hogy a pénzügyi helyzetre hivatkozva kérik a 30 vagy akár 60 napos fizetést utólag számlázással (vagyis így akkor 90 napos csúszás), majd ha valami nem tetszik, akkor a ki nem fizetett számlákkal próbálják sakkban tartani a vállalkozót.Arcátlan és pofátlan, de ez van. Ha nem tetszik, akor jön még 100 másik beszállító aki örül ezeknek a feltételeknek is.

De olyat is ismerek hogy kérik hogy a médiaköltés is finanszírozd meg, majd nem fizetik ki. Vagyis nem a saját munkadíjaddal úszol be, hanem annak sokszorosával (rossz helyzetben). És mehetsz perelni. 4-5 év, idegeskedés, utazgatás, és a végén kiröhögnek, mert megszűnt a cég addigra, vagy eladták egy homeless-nek…

Mivel szolgáltatok (és azt visszavenni nehézkes), ezért megpróbálok úgy szerződni, hogy előre számlázom a munkadíjam, és ha a következő számlázásig nem érkezik be a pénz, akkor nem folytatom a munkát. Többszörösen nehéz helyzetben vagyok az EVA miatt, mert ott az Áfánál magasabb összeget kell befizetnem, és ha az ügyfél nem fizet, akkor így jártam.

Szóval becsület.

Reégebben olyan emberek kerülhettek politikusi székbe , akik már teljesítettek valamit az életben. Femutatták hogy képesek vezetőként viselkedni, emberi kvalitásaik olyanok hogy alkalmasak politikusnak, vagyonuk a biztosíték arra hogy nem akarnak majd ebből megélni (sőt). Gondoljunk a nagy magyarokra.

A polgári réteghez tartozott a katonatiszt is. Akiről az a mondás járta, hogy “Fizet mint a katonatiszt”. Mert a legnagyobb sértés volt egy katona becsületét megkérdőjelezni. Vigyáztak is rá rendesen.

És it vagyunk, 2010-ben, amikor a siker magasabb státusz mint a becsület. Vagyis ha nem fizetsz, akor lehetsz sikeres.

Felfordult a világ…

December közepén online vásároltam egy iPhone tokot (az előzőt megette Alfa). Gondoltam itt az idő, meglepem magam karácsonyra.  Neten keresés, megtaláltam, hurrá, megrendeltem.

Még aznap jött a válasz, hogy ugye ez nem elérhető, válasszak mást. Kicsit puffogtam magamban hogy akkor minek van kinn egy webshopban ha nincs, de mindegy, választottam mást.

Egy hét múlva (néhány nappal Karácsony előtt) érkezett a válaszlevél (akkorra már a csomagot vártam), hogy ez sincs, válasszak újat, de az már a két ünnep között fog csak befutni. Dühösen, de választottam egy újat, és türelmesen vártam. Persze a két ünnep között sem jött. Itt vagyunk az új év első hetében, telefonon elérni őket nem sikerült (próbálkoztam párszor…), a leveleimre sem válaszolnak.

Beugrott Konrád post-ja az őszinteségről, de még én is írtam párszor  témáról: 1 2

És itt az (ingyenes) jótanács. NE HIRDESS! Ha a szolgáltatás nem kiforrott, ha a vevőszolgálat tapasztalatlan vagy éppen rossz, ha az üzleti modelled nem az őszinteség (vagyis beteszel a boltba elérhetetlen terméket), akkor NE HIRDESS!

Mint amikor a boltba bemegy a vevő, és kér egy halat. Amikor meghallja az árat, akkor felháborodottan közli, hogy a szomszéd bolt fele annyiért árulja.
- De kérem - erre a boltos - ha nekem sem lenne, én is tudnám annyiért adni…

Tessék megjegyezni: Egy rossz terméket /szolgáltatást jó reklámmal lehet leggyorsabban tönkretenni. (reklám nélkül tovább húzza)

És akkor most mondjon valaki EGY okot hogy miért váltsak Mac-re itt, Magyarországon.

Nem is olyan régen, töröltem magam az iwiw-ről. Ugyanis egy ideje már csak idióta spam-et kaptam vélt ismerősöktől (akiket vissza kellett volna utasítanom akkor amikor a kapcsolat visszaigazolását kértem). Szóval értéket nem teremtett, de legalább zavaró volt.

Akikről tudni szeretném hogy mi van velük, azokkal tartom a kapcsolatot egyébként is. Szóval “iwiw öngyilkosság” lett a vége.

Erre ma olvasom, hogy mi mindent ki lehet deríteni a social media hálózatokból. Megerősíti bennem az érzést, hogy olyan dolgok vannak/voltak rólam a neten, amit szeretnék megtartani magamnak. Főleg ami az összefüggéseket, az ismerőseim elemezgetését jelenti. (aki most félreolvassa, nem, nem vonzódom a saját nememhez, boldog házasságban élek, és éppen babát várunk

De semmiképpen nem akarok egyszer látogatókat az APEH-től, mert ismerek valakit aki bajba került, és kikeresték a barátait. Vagy a rendőrségtől, mert ismertem valakit, és végignézik hogy kivel tartotta a kapcsolatot. (jelzem, a két “szerv” ténykedése a neten és a social media hálózatokon nem sci-fi, hanem tény. És ugye azt is tudjuk hogy a megfelelő ismeretek meglehetősen vagylagosak mindkét csapatban.

Szóval ennyi. Okkal tettem, ismerősöktől bocs. Találkozunk IRL (vagy nem)