JabJab

November 18, részletek itt.

Lesz nekem is egy szösszenésem, konkrétan az MSN adCenter-ről fogok egy pár percet szösszenni, elmesélem hogy szerintem milyen, és mennyivel szeretem jobban (vagy kevésbé) mint a többi MS terméket.

Gyertek el, beszélgessünk!

.. avagy hogyan lehet PR-re használni az AdWords (PPC) hirdetéseket.

Érdekes történet. A New York Times címoldalon lehozott egy cikket az új-Zélandi hoki nevű halról, amelyet sokan ismerünk - legalábbis ízről. Ez a hal a McFish alapanyaga (amerikában tuti, itthon nem tudom, nem eszem halat).

A hoki tenyésztő (és nem halászó) új-Zélandi cégek azonban nem voltak elragadtatva a cikk azon kijelentésével, miszerint a térségben “egyértelmű jelei vannak a túlhalászásnak”.

Ilyenkor jön az, hogy a sértett fél korrekciót kér, amit az újság lehoz a 47. oldal alján a receptek után, és mindenki elfelejti az egészet. De a srácok ott lenn nem hagyták magukat, felbéreltek egy PR szakembert, és rábízták a megoldást. Jim McCarthy egy szokatlan megoldást választott, AdWords hirdetéseket készített, elkezdtek hirdetni a new zealand hoki, és a hoki new york times kifejezésekre. Ilyen szövegekkel (katt rá a nagyobb képért):

A hirdetés arra az oldalra mutat amely egyben az eredeti cikkben is belinkelt oldal, amely eredetileg a halról szóló leírás volt (de közben szépen megváltoztatták, és egy kicsit helyreigazító cikk lett belőle).

A fent említett kifejezések mellett még megjelentettek hirdetéseket a cikk írójának nevére is:

Ismerve a magyar viszonyokat, itt is elkelne egy pár hasonló stratéga, és stratégia. Hiszen semmi más nem csinált, mint amit az újságírók. Publicitást kreált a téma körül, azzal a különbséggel, hogy ez esetben ő adott pontosabb információt a céloldalon. Be sem lehet perelni érte.

Az új felületen a fenti képen látható módon érhető el a Konverziókövetés funkció.

Eddig eléggé kezdetleges volt a report, mert a rendszer nem mutatta hogy melyik kulcsszóra érkezett a konverzió, esetleg melyik Content oldalról, macerás volt a dolog, ki kellett hámozni a lényeget. (tudom, report, vagy egyszerűen paraméterezzem be)

Mostantól ugyanez a helyzet, csak kicsivel átláthatóbb lett a kezelőfelület. Az új felülethez illeszkedő lista, bal oldalon menüben az egyes beállított konverziók, és Tracking státusz (ilyen):

És felül egy füles megoldás:

Azért itt lenne még mit tenni. Ha adhatok javaslatokat (és csodálkoznék ha ez nekem jutna eszembe elsőnek):

- kiválasztva egy konverziót, legyen egy menüpont, amin megnézhetem hogy milyen kulcsszavakra / content oldalra / hirdetési szövegre született konverzió - pont úgy ahogyan a Search Query Performance és a Placement Performance Report átigazolt a kezelői felületre.

- Lehessen munka (vagy hétvégi) napokon, összesített, órák szerinti bontást látni. Ugyanígy a hét napjai szerintit (kiválasztott időszakra). ugyanis ez kritikus információ, szükség lenne rá.

- a kódban egyszerűbben kéne paraméterezhetővé tenni a változó Konverzió értéket

Tudom mit kerestél tavaly nyáron - akár ez is lehetne a jelszava a friss szolgáltatásnak, amelyben Google próbálja egy helyen megmutatni a felhasználóknak hogy mit is tud (és tart nyilván) róluk.

Ez a Google Dashboard.

Momentán én mintha arra emlékeztem volna hogy pár hónap és letörlik a keresési múltamat, erre tessék, megtaláltam hogy 2008 November 2-án mire kerestem. Vagyis egy év meg egy kicsi amit tároltak…
De a legérdekesebb ez:

Ez az All History, Sponsored links menüpont alatt volt. Itt van kérem, látszik (és legközelebb ez a tudás beleépül abba hogy mit mutat meg neked a rendszer és mit nem), hogy mire kerestem, és milyen hirdetésre kattintottam.

Persze itt a lehetőség hogy valaki (aki nem akarja hogy róla ennyit tudjon a Google) törölhesse a róla tárolt adatokat, kereséseket:

Persze van itt egy kis hátralék is, ezek a termékek még nincsenek fenn a listán:

Ebben viszont az a korrekt hozzáállás, hogy megmutatják, hogy mit nem mutatnak meg

Összefoglalva, lehet szapulni a Google-t, hogy mennyi meg minden dolgot tart nyilván, húha és egyébként is, de itt a lehetőség, lehet törölni akit zavar. egy erről szóló cikkben akadtam az eddigi legmulatságosabb kijelentésre, miszerint Google account kell ahhoz is hogy valaki ezt lássa… Az biztosan nem jutott eszébe az észkombájnak, hogy ha nincs accountja, akkor csak addig tudja nyilván tartani a cég a róla szóló adatokat, amíg a gépén nem törli a sütiket (és addig is anonim az adat)

(de persze nem leszek, kevés “szakma” áll tőlem olyan távol mint ez).

Szóval ha politikus lennék, és jó kis offshore cégeken keresztül szipuznám az adófizetők pénzét, nos akkor gondolnék arra is amikor kirobban a botrány. Mert akkor az emberek és az újságírók elkezdenek majd keresni a neten. Ezért kamu cégnek tudni kell nevet választani. Így:

- legyen jó hosszú benne minden szó

- lehetőleg valamilyen ismert cég nevéhez hasonlítson, de az ismert cégek közül a legbonyolultabb nevűt érdemes választani. Azt hogy Omnia az újságírók is le tudják betűzni, azt hogy Krauhautznerkberk azt nehezebben.

- a német is jó, de a legjobb a francia, mert náluk teljesen elválik az írott és a kiejtett nyelv. Ha valaki hallja a tv-ben, nem lesz egyszerű rákeresni.

- legyen benne valami nagyon blabla szakmai kifejezés is, mint hogy virulogeneoforézis vagy hasonló ökörség. ezt egy átlag ember nem képes leírni, de amikor meg akarja fejteni, akkor 2-3 külön szakmai oldalcsomagot is talál, és azokban sem fog semmire rálelni.

Vagyis követném azt a stratégiát amit a “Tűz a víz alá” c. film szereplőit. Egy ócska tengeralattjáróval be kellett jusssanak egy szigorúan őrzött kikötőbe, és ők egy teherhajó zajos lapátjai között elbújva, a nagy zajjal “árnyékolva” lopakodtak be. Bárki kereste őket, mindig valami mást hallott a víz alatt. Ugyanez a stratégia nagyszerűen működik ha valaki eldugni akar valamit (politikusok). Viszont katasztrófa mondjuk egy követő terméket gyártó cégnek, akit a valódi termék mögött ár egyszerűen lehetetlen megtalálni a neten. És aki nincs ott, az sok ember számára nem is létezik…

… és reménykedem hogy létezik.

Keresek egy bögrét. Barcelonában vettem, és pillanatok alatt a kedvencem lett. Hullámos kívül, belül, és szép. Ráadásul kellemes fogása is van. De hazafelé eltört a füle, ugyan megragasztottam, de nem fog sokáig tartani…

És nekiálltam keresni pótot. De nem találom. Mert a “gaudi coffee mug” és hasonló keresésekre egyszerűen nincs olyan amilyet én szeretnék. A Park Güell bejáratánál levő túristaboltban vettem, és ha hiszitek ha nem, de egyszerűen megtalálhatatlan a neten.

Ezért gondoltam arra, hogy amikor képeket keres az ember, akkor kér eset lehetséges. Vagy nem ismeri miről van szó (és beír egy kifejezést), vagy pontosan tudja (és ilyenkor is beír egy kifejezést). De ez utóbbi esetben - akár - fel is tölthetne egy képet, hopgy keressen annak megfelelőt a rendszer. A flickr-re volt régen (vagy van még) egy hasonló kereső, de ott rajzolni kellett.

Szóval létezik olyan keresés, ahol feltolok egy képet, és megpróbálja a minták/kép/forma alapján megkeresni azt ami nekem kell?

Ha belegondolok, akkor ezernyi fejlesztést ismerek a keresőkben, már ami atz eredményt illeti. De a bevitelnél (a keresés oldal, mert a másik a találati oldal), ott viszont maradt a  szöveges bevitel. Üdítő kivétel az iPhone-on a hanggal indított keresés (de a bevitel még mindig karakteres!), valamint formabontó a Shazam, ami audió beviteli oldallal rendelkezik, és zeneszámokat keres audio “ujjlenyomat” alapján.

Egyébként ilyen a bögre (ha valaki járna Barcelona-ban):

AdWords ad sitelinks, vagy magyarul: Hirdetések webhelylinkjei

Erről beszélünk:

A sitelinkekhez hasonlóan, bizonyos minőségi szintet megugró hirdetők elhelyezhetnek további, a hirdetésben alul látható linkeket, a weboldal mélyebb bugyrai felé. (de hülye szó, mi az hogy bugyor?)

Akinek megfelel az accountja, annak egy ilyen jelenik meg a Beállítások fül alatt:

Máris tele vagyok ötletekkel hogy melyik ügyfelemnek és mit fogok oda betenni

Ma kaptam (köszi!):

És megy ez így tovább a végtelening Vannak még AdWords mágusok kérem, vannak.

Itt a nyakunkon a kgfb szezon. Gondoltam szerencsét próbálok, hátha megint maradok a mostani biztosítómnál, csak újrakötve (mert akkor mindig olcsóbb).

Azt hiszem ennek a szakmának is elkelne egy fejtágítás a törzsvásárlói dolgokban, meg hogy mennyivel olcsóbb egy ügyfelet megtartani mint hogy átmenjen egy másik céghez pusztán az ár miatt…

Na mindegy, szerencsét próbáltam, egy fene. Begépeltem a szükséges adatokat, és amikor megadtam a személyim számát, akkor a rendszer hibaüzenettel padlót fogott:

Pedig nincs is olyan mező:

Felhívtam őket telefonon, nem tudtak segíteni, szerintük próbáljam meg újra holnap, mert a rendszerüket karbantartják(!) Bazz az éves szezon második napján…

Szóval, ami erről beugrott:

1, Nem kell reklámra költeni, ha a rendszer nem működik (olvasd, a termék nem megfelelő). Kevés ennél jobban tervezhető piac van, ha a rendszer nem bírja el, akkor rendszergazdát huss, elengedni. Ezek szerint nem volt tesztüzemük sem…

2, Összesen egy cégnek jutott eszéne hogy hirdetni kéne a biztosítók neveire is? Emberek, mindenki arra hirdet hogy kötelező, és kifizeti a sokszázas katt árat, és ennyi? (vagy esetleg levédték a biztosítók a neveiket?)

3, Délután fél2-re már csak 6 versenyző maradt a 11-ből? hoppá, nem gyenge…

(mielőtt valaki félreértene, nem a keresőben néztem az adatokat, hanem a google Ad Preview Tool-ban, szóval nem nekem, hanem senkinek sem jelent meg ennél több hirdetés)

Két napot “hagytam” ki az online életből, és máris rengeteg hír maradt ki amelyeket azonban érdemes kicsit vesézgetni.

Az első, a Google Translator Toolkit. Segít soknyelvűsíteni egy kampányt. A működése egyszerű. AdWords Editor Archive file formátumba kell kitenni a fordítanivalót (File, Export Backup AEA), és feltolni a rendszerbe. Ezek után megosztható a feltöltött és nyers fordított anyag szakemberekkel, akik mindannyian hozzátehetik a saját kis okosságukat, és kész a kampány. Letölthető az AdWords Editorba, és már mehet is fel élesben.

Nem pite, az biztos. Külön szépsége a történetnek, hogy nemsokára lesz egy ilyen jellegű feladatom, ahol sokféle nyelven kell ugyanazt kiokoskodni Köszi!

A másik izgalmas hír a technika világából, a Comparison Ads, vagyis Összehasonlító Reklámok. egyelőre csak Amerikában, szűk felhasználói, és szűk hirdetői csoportnak elérhető, de a koncepció a lényeges. Mert ha működik, akkor új szinte emelkedhet az összehasonlító reklám…

Amikor keres valaki, akkor megjelenhet több, ugyanabban a témában hirdető ára, valamint plusz még választási lehetőség is:

És ha emberünk kiválasztotta, majd kattintott, akkor eljut egy összehasonlító táblázathoz:

Amikor valaki megtalálta a neki megfelelő ajánlatot, akkor telefonálhat, vagy kérhet ajánlatot. Ha ajánlatot kért, akkor a Google elmaszkolja a felhasználó telefonszámát, vagyis NEM jut a hirdető birtokába telefonszám. A legszebb, hogy CPA árazású, vagyis csak akkor kerül pénzbe ha a felhasználó kér ajánlatot, vagy felhívja a megadott számot.

Hmm, most a kgfb kampányokra gondolok, ott bizony lett volna itthon is üzleti lehetőség ebben. Kár hogy most indul az utolsó roham…